Messze nem teljességre törekedtem ebben a kis szösszenetben, inkább csak egy kis gondolatébresztő, ami szeretne túlmutatni az egymondatos közhelyek "filozófiáján". Jelige: minden férfi disznó?

1. Mi emberek hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a rettentően sok eszünkkel és érzelmünkkel együtt mégiscsak földi élőlények vagyunk, melyekre vonatkoznak bizonyos biológiai alaptörvények. Szóval általában (elismerem, nem mindig) el tudjuk ránézésre dönteni, ki a férfi. Pusztán azért, mert már megtanultuk az iskolában, mi a különbség nő és férfi között. (Tudom, vannak akik ettől a besorolástól valamelyest eltérhetnek, de most nem a kivételekre akarok koncentrálni.)

2. Ezekkel az alapvető különbségekkel meg kellene barátkozni. Messzemenően demokratikusan fogom fel a világot, tőlem aztán lehet nőből vadászpilóta és férfiből óvóbácsi, de azon ezzel együtt sem lehet változtatni, hogy jelen állapotok szerint egy férfiembernek nem kell attól tartania, hogy teherbe esik. És akkor még sorolhatná az ember a kevésbé jól látható különbségeket, például a hormonháztartás terén.

3. Pusztán csak arra akartam rámutatni ezzel az eszmefutatással, hogy teljesen felesleges azt hinni, van értelme azon lovagolni, férfi és nő miként lehetne ugyanolyan. Nem is kell ugyanolyannak lenniük- de felfogásom szerint az egyenjogúságuk sem lehet vita tárgya, mert annak alapvetőnek kell lennie. Nem hiszek előre megírt szerepekben, nem hiszek abban, hogy a vallás megadja a választ, "kinek mi a dolga", mert meglepő módon a világ más részein az eltérő vallásoknak eltérő válaszaik is voltak. Monogámia, poligámia, poliandria (többférjűség) egyaránt létezett, aminek ezer oka lehetett. Most itt Európában olyan világot élünk, ami megint egy kicsit más felállást vezet be.

4. Én elhiszem, hogy kétezer éve egy kisközösségben egészen mások voltak a szabályok például a kapcsolatok terén. Természetesen mások voltak a kihívások is, mások voltak a lehetőségek is. Az akkori elveket számon kérni a ma élő férfiakon teljesen felesleges. Mint ahogy az akkori életszínvonaltól sem lennénk boldogok.

5. Egyszerűen sokkal több a kisértés. És a biológiai jellemzők okán a férfiak a manapság a nyílt utcán vagy a televízióban látható csinos nőket alaposan megnézik, mint ahogy őseik megnézték volna, ha láttak volna maguk körül ennyi vonzó csajt cicanadrágban, dekoltált pólóban. Az a nő, aki azt hiszi, megtalálja azt a férfit, aki rajta kívül soha senki mást észre sem fog venni, sokat fog csalódni az életben.

6. Nem ettől lesz minden férfi "disznó", a gond máshol van. Ahogy ösztönös dolgok miatt értelmetlen kárhoztatni bárkit, ugyanúgy nem szép dolog, ha valaki ösztönök mögé bújva próbálja megindokolni a félrelépéseit. Igen, a világ más mint régen, de mégiscsak van egy alap szabályrendszer, amihez próbálunk igazodni. A biológia egy dolog, a társadalmi létezés pedig egy másik. A szabályok felrúghatók, de csak közös megegyezéssel. Az, hogy az ember alfahímnek érzi magát, mert két percig csacsogott egy nővel, nem nagy ügy. Ha egy nő őszinte, bevallja magának, neki is jólesik egy elismerő pillantás. Viszont az igazán kemény férfi azt is felvállalja, ha egy kapcsolatban nem érzi jól magát, nem pedig máshol keres gyors vigaszt. Persze ezer és egy oka lehet annak, miért jut el ide egy kapcsolat, de ettől még a kettős élet nem macsós egyáltalán.

7. A férfiasságnak emelett nem része a durvaság és a bunkóság. Olyan kis aranyos, amikor kedves nők azt hiszik, ők majd "megszelidítik" a rosszfiúkat. Aki tahó, az is marad, maximum amikor megöregszik, akkor már nem lesz lendülete a vonalas bunkózáshoz. Persze nem kell aggódni, ahhoz akkor is elég kemény lesz, hogy otthon megkeserítse a párja életét. Én senkit nem beszélek le arról, hogy ilyen fickókkal kezdjen, mert semmi közöm hozzá, ki hogy rontja el az életét. Csak ha pár év múlva dühösen bűnbakot keresel, tudd, hogy te vagy a felelős, amiért rosszul választottál és rossz ember mellett maradtál.

8. Mert választani azt kell. Jó duma, hogy "minden férfi ugyanolyan", de azért a lelke mélyén mindenki tudja, hogy néhány, találomra kiválasztott pasas között azért tudna rangsorolni. Persze tudom én, választani nem könnyű. Hidd el, a férfiak számára sem az. Közkeletű tévhit, hogy a mellbőség a legfontosabb tényező, de ez már a külsőt illetően sem igaz. Nyugodtan elhiheti mindenki, egy nő tekintete is rettentően sokat nyom a latban. Ha csodálkozol, miért nem rajong egyetlen normális férfi sem a kifutókon látható modellekért, nos, nem csak az a baj velük, hogy rettentően soványak- legalább akkora gond, hogy kifejezéstelen arccal, üres tekintettel szoktak sétálni. Annyi vonzerő van bennük, mint egy kopott kredencben. És ekkor még mindig csak a külsőnél tartunk, pedig természetesen az sem mindegy, mi van a nő fejében.

9. Még mielőtt az a vád érne, hogy olyan romantikus álomférfiak tömegét vizionálom, akik kizárólag a nők lelkére koncentrálnak, erről szó sincs. Inkább csak azt próbálom vázolni, hogy a tökéletesség fogalma enyhén szólva is tág ebben az esetben. Igen, te is lehetsz tökéletes valaki számára. Ha viszont azt érzed, csak pótlék vagy, átmeneti megoldás egy férfi életében, aki folyamatosan keres tovább, akkor neked kell búcsút intened- inkább előbb, mint utóbb. A normális férfi nem utánfutót vagy költségmegosztó lakótársat netán élő szexuális eszközt keres, hanem szerethető társat. 

10. Persze ehhez a nőnek is szerethető társnak kell lennie, a maga kisebb hibáival és számtalan értékével együtt, vállalnia kell önmagát, az egyéniségét, a vágyait, az ambícióit. Manapság ez már nem úgy van mint rég, hogy a nő funkciója az, hogy vacsorával várja haza megfáradt urát- ahogy a mindennapi életben is újféle, változatos kihívások várnak mind a két félre, úgy otthon is megváltoztak a szerepek. Lehet támogató és támogatásra szoruló férfi is, nő is. Igen, néha a férfinak is kell egy pár jó szó. És a férfinak is kellhet odafigyelés, törődés, hogy ne két lábon járó bankautomatának érezze magát egy családban. Az se rossz, ha otthon is van valaki, akivel a szabadidejét is eltöltheti, mert a házassági okiraton túl összeköti a párt valamiféle közös érdeklődés- legyen az bármi, utazás, filmek, sport. Szóval kettőn áll a vásár! Amikor csodálkozva nézel párokat, akik évtizedeken át kitartottak egymás mellett és most is boldogok, akkor gondolj arra, valószínűleg egyszerűen az az ok, hogy nem önmagukat szerették, hanem egymást. Ha te nem igazi társra vágysz, hanem csak valami praktikus megfontolásból keresel pasit, ne csodálkozz, hogy nem találsz normális férfit- ha pedig igen, akkor ő nem fog kitartani melletted.